Ez egy versblog lesz.
Azoknak a keveseknek, akiket érdekel.
Nem szenvedek internetes íráskényszerben, a hosszú, önéletrajzi ihletésű bejegyzések pedig egészen távol állnak tőlem. Lámpalázam lesz tőlük, mintha csak sok ember előtt kellene szerepelnem. Tehát nem tartozom azok közé, akik majd szellemesen és érdekesen megosztják veled az életük eseményeit. Az egyszemélyes hisztériámról viszont elég sokat fogok mesélni.
Múltban, jövőben Távoli tájak folyóit még láthatom. Az idegenség lassú hömpölygése biztosan átszel egész városokat, és e városok megsárgulnak a könyvek lapjain, öreg arcukat a papírnak hagyva minden évben megújulnak valahogy, de az útikönyvek a…
Lavinia Mannon második sorsa ,,A halottak erősebbek", de házukból már elköltöztem. Telik napra nap, leginkább éjre éjre, mikor visszajárhatnának hozzám, de szavukra süket lennék, süket a susogásra, ami fényképpé merevedett szerelmekről, leltári…